A lámpahasználatot is ellenőrzik

Látni és látszani — különösen érvényes ez a téli időszakban, ám sokan nem megfelelően használják a fényszórókat, ráadásul nagy divat lett rövid fény helyett ködlámpát használni. A hóbort drága mulatság, 6 büntetőponttal, ezer lej fölötti bírsággal „jutalmazzák”.

A jól látni és jól látszani elvileg minden gépkocsivezető célja és érdeke, főleg a téli időszakban, amikor délután 6 órakor már „becsületes” sötét van, a legnagyobb forgalmat bonyolító reggeli órákban (7–8) vastag szürkület, ráadásul a ködös, havas, netán esős idő még inkább korlátozza a látási viszonyokat. Persze az elvileg és a valóságban ez esetben sem pendül mindig egy húron, ugyanis jó pár sofőr úgy gondolja, eléggé meg vannak világítva a város útjai, így számukra fölösleges felpöccinteni a rövid fényt; sokan nem a napszaknak/időjárási viszonyoknak megfelelő fényszórókat használnak, ráadásul hirtelen nagy divat lett rövid fény helyett a ködlámpát használni — ám mindezek komoly balesetveszélyt, illetve borsos bírságokat is jelentenek, hiszen a rendőrség most a járművek megfelelő és szabályos kivilágítását ugyanolyan kiemelten ellenőrzik, mint például a téli gumikat vagy a sebességhatár betartását.

A lámpahasználati szabályok nem bonyolultak — ország-, nemzetközi és gyorsforgalmi utakon, autósztrádákon nap- és évszaktól függetlenül kötelezően fel kell kapcsolni a fényszórókat, míg más rangú utakon és lakott településen a napszak és az időjárási viszonyok függvényében — azonban van pár kitétel, amelyet igencsak szigorúan vesznek, és be nem tartásuk esetén büntetnek a rend őrei. Értelemszerűen, aki feledékenységből, nemtörődömségből vagy nehezen érthető „spórolásból” nem kapcsolja fel a fényszórókat, amikor azt a napszak/időjárás megköveteli, azt megbírságolják. Szintén borsos bírságra (6 büntetőpont és 1300–2900 lej közötti pénzbüntetés) számítson az is, aki nem rendeltetésszerűen használja a ködlámpákat! „Mint a neve is jelzi, a ködlámpát csak ködös időben kell és szabad használni, a rövid fénnyel együtt, és nem a helyett! A korlátozott látási viszonyok nem azt jelentik, hogy ha besötétedik, akkor ködlámpát kapcsolok, hanem azt, ha sűrű a köd, esővel, hóval, hóviharral párosul, hiszen ilyen viszonyok között fejti ki optimálisan a hatását — ha nincs köd, akkor indokolatlanul használunk egy erős lámpát, ami vakíthatja a szembejövőket, illetve zavarhatja a mögöttünk jövőket is” — magyarázza megkeresésünkre Paula Gabor, a Szatmár Megyei Rendőr-felügyelőség sajtószóvivője s nem mellesleg közlekedésrendész. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy Romániában szigorúan tilos az igencsak vakító s épp emiatt kiemelten balesetveszélyesnek minősülő, úgynevezett xenonos fényszórók használata. „Nagyon sok újabb típusú, külföldi gyártmányú gépkocsiban gyárilag beszerelt xenonos fényszórók vannak, amit a hazai törvények tiltanak, ezért a tulajdonosnak le kell cserélnie őket. S jobb, ha ezt a cserét úgymond jószántából, önmagától ejti meg — ugyanis ha a közlekedésrendészek intik le, akkor nem csak megbírságolják, de az autó forgalmiját is bevonják, amit a tulajdonos csak akkor kap vissza, ha a RAR-től írásos, lepecsételt igazolást mutat be a fényszórók/izzók lecseréléséről” — mondja. S mi történik, ha félszemű Jackként csak egy működő fényszóróval közlekedünk? A modern járművek a rendőrséget is változások elé állították, hiszen ma már nem lehet kötelező az izzókészlet az autóban, mivel sok járműben csak komolyabb felszereléssel, szervizháttérrel oldható meg az égőcsere, ezért a rendőrök nem működő lámpák esetén első alkalommal még engedékenyebbek, 290–340 lej közötti figyelmeztetést rónak ki, ha azonban ugyanazzal az autóval újra találkoznak, már jóval borsosabb büntetésre kell számítani. Mint a sajtószóvivő rámutat: a modern autóknál már valóban nehezen lehet az út szélén égőt cserélni, de épp a modern autók jelzik, ha bármi gond van a fényszórókkal, gyengül az égő teljesítménye, így idejében fel lehet keresni a szervizt.

Szabó Kinga Mária