A következő nemzedék büntetése

Tudott hinni abban, hogy az idősebb emberek akár egy derékfájás alapján is előre tudták jelezni, hogy időváltozásra lehet számítani. Még serdülőkora előtt az idősebbekhez hasonlóan odafigyelt arra, hogy milyen az idő Katalin vagy Luca napján, mert ezeknek a napoknak az időjárása határozza meg, hogy karácsonykor fagyos, havas vagy esős idő lesz. Arra is odafigyelt, hogy esik-e Margit-napon, ugyanis ettől függ a következő negyven nap időjárása. Középiskolai tanulmányait egy olyan időszakban végezte, amikor párhuzamosan tanították a tudományos álláspontokat és a népi kultúrát. Ezt úgy kell érteni, hogy fontos megismerni a szaktantárgyakat, de műveltségi szempontból a népi kultúrát is el kell sajátítani. Hogy ez mennyire okoz a fejekben zűrzavart, az sok mindentől függ, főként attól, hogy az illető milyen mértékben tudja elválasztani a konkrét tudományt a hiedelmektől.

A népi megfigyelések és a népi jóslatok hitelessége sohasem volt tökéletes. Az egyszerű emberek mindig találtak valami magyarázatot, ha nem az történt, amire számítottak, bár a falun élő, mezőgazdasággal foglalkozó emberek életét sokszor megnehezítette, ha éppen akkor állt be az esős idő, amikor fontos mezei munkát — például szénabetakarítást — kellett végezni. Egyesek nyugtalanok voltak, sokat bosszankodtak, amikor beállt egy hosszabb esős vagy épp csapadékmentes időszak, mások az otthoni kényelemben várták, hogy elkezdődhessen vagy folytatódhasson az abbahagyott munka.

Az utóbbi évtizedekben egyre kevesebben hisznek a népi megfigyelésekben, hiszen még a meteorológusok sem tudják akár csak egy hétre előre megjósolni, hogy milyen lesz az időjárás. Az ipari mezőgazdaság fejlődése oda vezetett, hogy a sokak számára elérhető technikai eszközökkel esős vagy aszályos időszakban is meg lehet művelni a földet. Albert számára az a meglepő, hogy a népi magyarázkodásokhoz hasonlóan most is vannak — tudományos — magyarázatok a rendszertelen időváltozásokra. Ezek közül a leggyakrabban hangoztatott a klímaváltozás, amiért az ember a felelős. Az ember, aki megpróbál beavatkozni a természet dolgába azért, hogy számára pillanatnyilag kényelmesebb legyen az élet, figyelmen kívül hagyva azt, hogy milyen károkat okoz ezzel az eljövendő nemzedékek számára.

Albert továbbra is hisz abban, hogy az évszázadokon, évezredeken át kialakult, megfigyelésekre épülő népi bölcsességek a tudomány világában sem váltak jelentéktelenekké, éppen az lenne a lényeg, hogy ezekben a népi bölcsességekben megkeressük a tudományos összefüggéseket. Mint ahogy ma már egyre többen foglalkoznak a hit és a tudomány közös pontjainak a megtalálásával, ugyanúgy lehet közös pontokat találni a népi bölcsességek és a tudományos felfedezések között. Nem sok értelme van azon vitatkozni, hogy az evolúció során milyen nagy szerepe volt mindig az embernek a természet jó vagy rossz irányba alakulásában, azt sem vitatja senki, hogy minél magasabb szintre jutott a fejlődés, annál több káros beavatkozást eszközölt ki az ember. Vajon a nagy természetvédők között hányan vannak, akik egy népszavazáson arra voksolnának, hogy szüntessék meg a repülőjáratokat és az űrkutatást, szüntessék meg a bányák kitermelését, a vegyszerhasználatot, a káros anyagokat kibocsátó gépek és műszaki eszközök használatát, és felsorolni is nehéz lenne azokat a technikai és műszaki eszközöket, melyek kényelmet nyújtanak, de hatalmas környezeti kárt okoznak. A népi kultúra jelentős része akkor jött létre, amikor a mezőgazdaságban nem gépek dolgoztak, hanem szorgos kezű emberek, amikor nem cipőgyárak voltak, hanem suszterműhelyek, amikor a konyhai munkát nem robotok segítségével végezték…
Minél nagyobb a kényelem, annál nagyobb veszély hárul a természetre, a most végzett káros tevékenységeknek pedig mindig a következő nemzedék látja a kárát.

Elek György