×
2021. 03 05.
Péntek
Adorján, Adrián
6 °C
Erős felhősödés
1EUR = 4.88 RON
1USD = 4.05 RON
100HUF = 1.34 RON
Egészség

A koronavírus elleni oltások mellékhatásai

2021.02.23 - 10:42
Megosztás:
A koronavírus elleni oltások mellékhatásai
Nem kell megijedni a koronavírus elleni vakcinák általános, enyhe mellékhatásaitól (fejfájás, kisebb láz, enyhe szédülés), hiszen azok a védettség kialakulását jelzik, és azt mutatják, hogy reagál, dolgozik az immunrendszer, s átlagosan egy-két napon belül megszűnnek.

Sokan viseltetnek fenntartással a koronavírus elleni oltással szemben, mert aggódnak az esetleges mellékhatások miatt — fontos leszögezni, hogy minden oltásnál előfordulhatnak szövődmények, és a koronavírus elleni vakcinák esetében is jellemzően olyan mellékhatások jelentkeztek, mint bármelyik másik oltás esetében, csak nagyon kevés esetben jegyeztek fel súlyos reakciókat. Az is tény, hogy a hosszú távú hatások még nem ismertek, mint ahogy az sem, mennyi ideig lehetnek hatásosak a jelenleg engedélyezett vakcinák, mivel kevesebb mint egy éve indult el a fejlesztésük. Ami eddig bizonyos, az az, hogy a tapasztalatok szerint a második, emlékeztető oltás után gyakoribbak a mellékhatások, amelyek bár kellemetlenek, de egyben azt is jelzik: az immunrendszer reagál, elindul a védettség kialakulása, ugyanakkor ezen mellékhatások egy-két napon belül megszűnnek.
A romániai hatóságok is megalkották a koronavírus elleni védőoltásra mellékhatásokkal reagáló átlagprofilt, melynek legfőbb jellemzője, hogy nő és 41 éves — vagyis az oltás mellékhatásaira panaszkodók 77 százaléka nő, az átlagéletkoruk pedig 41 év.
Az országos oltási kampányt koordináló Valeriu Gheorghiţă elmondása szerint a panaszosok 51 százaléka a szúrás helyén jelentkező fájdalomról, hőemelkedésről, hidegrázásról számolt be, 34 százalék izom- és ízületi fájdalomról, 30 százalék fejfájásról. A legtöbben (76 százalék) az országos gyógyszerügynökség honlapján jeleztek vissza a mellékhatásokról, a többiek közvetlenül az oltáskampány platformján.
Mint az összesítésből kiderül, az oltáskampány kezdetétől eddig összesen 3070 allergiás reakciót jegyeztek országszerte, s a legtöbb mellékhatást a Pfizer/BioNTech által gyártott vakcina esetében jelentették — érthető módon, hiszen a december 27-én kezdődött immunizáció során a legtöbben ezt a típusú vakcinát kapták meg, s közülük eddig 556 esetben jeleztek vissza, hogy a szúrás helyén fájdalom, duzzanat jelentkezett, és 2324 esetben panaszkodtak hőemelkedésre, fejfájásra, izom- és ízületi fájdalmakra, levertségre vagy kiütések megjelenésére. Fontos kiemelni azt is, hogy súlyos allergiás reakciók (nehézlégzés, gyors szívverés, szédülés, gyengeség, a torok és az arc feldagadása és kiütések jelentkezhetnek) világszerte is kevés esetben fordultak elő, egyik sem vezetett halálhoz, mivel jellemzően az oltás után rövid idővel már jelentkeztek a tünetek, amikor még az oltóhelyen tartózkodott az illető, és így gyors orvosi segítségben részesülhetett. Érdekes egyébként, hogy a két leggyakrabban előforduló mellékhatás — fejfájás és fáradtság — gyakrabban fordul elő a fiatalabb (18–55 év) korosztályhoz tartozó beoltottak esetében, mint az 55 év feletti korosztály tagjainál.
A február 4-e óta alkalmazott Moderna-vakcina esetében kilencen jeleztek fájdalmat a szúrás helyén, és 75 esetben jelentkeztek általános mellékhatások — a legjellemzőbb mellékhatások egyébként az injekció beadásának helyén fellépő reakciók (mint az érintett kar nyirokcsomóinak fájdalma, érzékenység, duzzanat, bőrpír az oltás helyén), valamint az általános mellékhatások oltások után (fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom, hidegrázás, émelygés, hányás és láz). Míg a február 15-e óta alkalmazott AstraZeneca-vakcina esetében eddig négyen számoltak be helyi fájdalomról és hárman általános mellékhatásokról — ezek közül a leggyakrabban előforduló az érzékenység, fájdalom, melegség, bőrpír, viszketés, duzzanat vagy véraláfutás az injekció helyén; általános rossz közérzet, fáradtság, hidegrázás, láz, fejfájás, émelygés, hányinger, ízületi fájdalom vagy izomfájdalom, ritkábban pedig fokozott izzadás vagy nyirokcsomó-megnagyobbodás.

Megduzzadt nyirokcsomók

Az oltások jellegzetes mellékhatása lehet a nyirokcsomók megduzzadása, és ez a tünet előfordul a koronavírus elleni oltások esetében is, különösen azon az oldalon, ahol az injekciót beadják: ezt a betegek 16 százaléka jelezte a második oltást követően.
A jelenség ártalmatlan, ugyanakkor indokolatlan aggodalmakhoz vezethet, és leginkább olyanoknál okozhat ijedtséget, akiknek a családjában előfordult már mellrák, és az ilyen esetek szükségtelen vizsgálatokhoz, mintavételhez és stresszhez vezetnek.
A nyirokcsomó-duzzanat önvizsgálat során könnyen összetéveszthető a mellben elhelyezkedő csomóval, ráadásul mivel áttét jele lehet, a szakemberek is további vizsgálatot kérnek, ha ilyennel találkoznak — az amerikai Mellvizsgálati Társaság ezért azt javasolja, hogy a koronavírus elleni oltás második dózisa után négy héten belül tervezett mammográfiai vizsgálatokat halasszák el, mammográfiát vagy az oltások előtt, vagy a mellékhatás elmúlta után ajánlatos végeztetni

Szívinfarktus végzett azzal a férfivel, aki a koronavírus elleni oltás másnapján halt meg
Szívinfarktus végzett azzal a férfivel, aki a koronavírus elleni oltás másnapján halt meg - állapította meg egy szakértői vizsgálat.
Megint zárnak a szatmári vendéglők?
A megyeközpont fertőzöttségi szinte hivatalosan meg nem erősített információk szerint átlépte a vízválasztó 3 ezreléket — a jövő hét első napjaitól valószínűleg ismét életbe lépnek a vörös forgatókönyv korlátozásai.
Semmiféle tudományos bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy a vírus élelmiszereken terjedne
Az országos állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság (ANSVSA) csütörtökön megerősítette, hogy jelenleg semmiféle tudományos bizonyítéka nincs annak, hogy élelmiszereken megélne és továbbadható lenne a COVID-19 betegséget előidéző vírus.
Cookie