×
2024. 02 27.
Kedd
Edina
10 °C
erős felhőzet
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.58 RON
100HUF = 1.28 RON
Két barangoló

A Király-erdő látványosságai — avagy meghívó a barlangok hazájába

2022.02.20 - 05:51
Megosztás:
A Király-erdő látványosságai — avagy meghívó a barlangok hazájába
Fotók: Habarics Zsolt
A Körösvidéki-hegységek impozáns tagja az Erdélyi-középhegység északnyugati vonulatát képező, mintegy 1150 négyzetkilométeren elterülő Király-erdő. Vonzereje számtalan természeti képződményben mutatkozik meg úgy a felszínen, mint a föld alatt.

Romániában, az Erdélyi-szigethegység szívében, Bihar megye keleti részén egyedülálló természeti alkotásoknak lehetünk tanúi. „Omnis ars imitatio est naturae. (Minden művészet a természet utánzása.)” — állította Seneca. Mesteri módon megformált barlangrendszerek, vadregényes szurdokok, káprázatos sziklafalak, gyengéden ölelő völgyek, víznyelők és karsztforrások váltakozva ejtik ámulatba a természet szerelmeseit.

A Király-erdőt (Munţii Pădurea Craiului) északról a Rév-Baródi-medence völgye választja el a Réz-hegységtől, nyugaton a Tasádfői-dombság határolja; déli szomszédságában a Belényesi-medence húzódik, míg a keleti oldalon a Jád-patak völgyétől a Kalota-havas, illetve a Vigyázó-csúcs keretezi. Ez a fenséges terület gazdag karsztjelenségeivel igyekszik kielégíteni minden látogató igényét, legyen szó könnyed sétáról vagy extrém sportokról.

A Király-erdő egyik legismertebb része a Sebes-Körös bal partján, annak szorosában fekszik. A hegység mészkőtömbjeinek lábainál Rév (Vadu Crişului) hófehér sziklafalakkal csábítja a látogatókat, miközben otthont ad a különleges, 640 méter látogathatóságú, cseppköveiről nevezetes Zichy-barlangnak.

A Sebes-Körös a hegység északi peremén érte el a tömbösödött jura kori mészkövet, melybe az évek során szurdokvölgyet vágott. Vársonkolyos (Şuncuiuş) településen található Közép-Európa egyik leghosszabb járata, a Szelek barlangja, s az impozáns, 42 méter széles és 27 méter magas bejárattal rendelkező Nagy-Magyar-barlang is. Ezek mellett a környező karsztvidék további több mint 100 kisebb-nagyobb barlangot rejt, melyek könnyebb-nehezebb túrák keretében felkereshetők.

Keleten a Jád völgyének tektonikus árka invitál mesebeli gyalogtúrára. A patak a Bihar-hegységből ered, és Csarnóháza (Bulz) mellett ömlik a Sebes-Körösbe (Crişul Repede). A völgyben található a vízesések köre is, mely magában foglalja a majdnem 40 méter magas zuhataggal rendelkező Jadolina-vízesést, a Fátyol- vagy Lája- és a Szerenád-vízeséseket. Helyet ad a Lesi-víztározónak, és a közelben található a Holdringató-csúcs (Hodrânguşa) is, a maga 1027 méteres magasságával a Király-erdő legmagasabb pontja.
A Jád völgyében kb. 26 kilométer hosszú túrával Biharfüredre érkezünk, ahol a nevezetes Csodaforrást látogathatjuk meg. Vércsorog és Csarnóháza számtalan barlanggal rendelkezik, míg a közelben érdemes felkeresni a víznyelőket és karsztforrásokat is.
Ha a víznyelő azt a helyet jelöli, ahol a víz belép a föld alá, akkor a forrás és karsztforrás azt a pontot, ahol befejezi föld alatti kalandját, és visszatér a felszínre. A víz mennyisége és a föld alatti vízlevezetés típusa különbözteti meg őket. Leggyakrabban sziklafalak aljában jelennek meg, dús növényvilággal körülölelve, s a víz egyetlen követendő utat hagy csak maga után.
Míg a keleti oldal elég jól ismert és népszerű a turisták körében, a Király-erdő nyugati része szinte feltáratlan, vadregényes kincstár, mely Mezőtelegtől Lankáson és Biharrózsán át egészen Mézgedig nyúlik.

Mi most Lankás településen át (Luncasprie) az egzotikus szépségű Vida-tavat kerestük fel újra. A gyűjtőtó hossza két kilométer, a Vida- és Toplica-patakok táplálják. A 10 méteres gát mögött 0,5 millió köbméter vizet tud tárolni különleges, tölcsér alakú túlfolyójának köszönhetően. Ez a technológia a zsilippel ellentétben nem igényel szabályozást, miközben látványában is kuriózumnak számít. A tó színe az évszakok függvényében változik. Tavasztól késő őszig a környező fenyőerdők és tölgyek tükröződnek a víz felszínén. Télen erős jégpáncél fedi, de hallani, ahogyan alatta a víz a túlfolyó irányába tör. A tó mellett széles makadám úton sétálva, majd a patakban gázolva kezdhetik el a kalandvágyók a 10 kilométeren át kanyargó, szinte járhatatlan Vida-szoros felfedezését. A környéken mintegy 300 barlang található, de sziklamászásra és siklóernyőzésre is adódik lehetőség.

A tó jobb oldalán sétálva egyre több, a turisták számára készített lócás pihenőt véltünk felfedezni. A tó mögött átkelve az itt még csendes patakon nemsokára a jobb oldalon, a bozótban rejtőzve találtunk rá a Toplica-karsztforrás kitörésének barlangjára (Peştera Izbucul Topliţei de Vida). A nagyváradi Cristal barlangkutató klub 1982 tavaszán kezdett foglalkozni a Vida-völgyi aktív barlangokkal. Közülük könnyebben megközelíthetők voltak a völgy alsó szakaszán találhatók, köztük ez is. A négy szinten húzódó barlang alsó része, melyet elönt a patak, fémráccsal van lezárva, míg a 250 méter tengerszint feletti magasságban található barlangszáj egy nagyobb terembe vezet. Itt a hőmérséklet sokkal melegebb, mint a kinti levegő, a plafonról folyamatosan szivárog be a víz, és különleges formavilágok alakulnak ki a falakon. A bejárat előtt csak egy kis feliratból tudtuk meg, hogy a barlang az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum és a Román Akadémia Emil Racoviţă Barlangkutató Intézetének felügyelete alá tartozik. Folyamatos ökológiai és régészeti kutatásokat végeznek a barlangban, mivel történelmi és mikrobiológiai leletek gazdag kincstára.
„Egy homokszemben lásd meg a világot,
Egy vadvirágban a fénylő eget,
Egy órában az örökkévalót,
S tartsd tenyeredben a végtelent.”
William Blake (Weöres Sándor fordítása)

A Király-erdő nyugati része még számos látványossággal kecsegtet: többek között a Fehérkő-szurdok megannyi barlangjával, az Albioara-szorossal, illetve a híres Mézgedi-, vagy más néven a Czárán-cseppkőbarlanggal. Meghívásból, a természet kincseiből találunk bőven, így biztos, hogy mi is visszatérünk még.

Habarics Ilona

Életképek a Bukovinai Falumúzeumban
Dolgos vidéki élet, meghitt családi pillanatok, kézműves mesterségek és életre hívott régi eszközök — ilyen címszavakkal hívunk meg mindenkit egy felejthetetlen időutazásra oda, ahol az élet legszemléletesebb momentumainak lehettünk tanúi.
Máramaros koronájának ékköve — a Szekatúra-csúcs
Európa leghosszabb vulkanikus hegyvonulatának egyik legszebb része a Gutin-hegység. A hegyláncolat legmagasabb csúcsai különleges alakzatban követik egymást kézen fogva. Ezt a Romániában egyedülálló geológiai alkotást nevezik Máramaros koronájának.