A Károlyi-kastély és a Gyulai Vár fejlesztését célzó közös pályázat készül
A kultúra és a turizmus fejlesztését célozza az az INTERREG projekt, amelyre Nagykároly és a magyarországi Gyula városa pályázik együtt — a közös projekt okán Gyula város önkormányzatának képviselőit, dr. Görgényi Ernő polgármestert, valamint a Gyulai Vár működtetéséért felelős személyeket fogadta Nagykároly polgármestere, Kovács Jenő és Mărginean Horn Éva ügyvédnő, a Gróf Károlyi Sándor Alapítvány képviselője. Az egyeztetésen részt vett Bikfalvi Zsolt, a Gróf Károlyi Idegenforgalmat-népszerűsítő Alapítvány vezetője, valamint dr. Hágó Attila Nándor, a Nagykárolyi Városi Múzeum igazgatója is.
Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere elismerését fejezte ki a nagykárolyi közterületek, közintézmények és a Károlyi-kastély, valamint a dendrológiai park állapota miatt. „Szerencsések a nagykárolyiak, hogy a kommunizmus rombolását sok, jelentős történelmi épület épségben átvészelte és azért is szerencsések, hogy volt lehetőség arra, hogy ezen épületek jelentős részét megújítsák, így őrizve azokat az utókor számára.
Korábban már voltak sikeres INTERREG pályázataink, így már rendelkezünk ezen a téren komoly tapasztalattal. Ebben a mostani pályázatban, amelyben Nagykároly városával közösen indulunk, szerintem esélyünk van arra, hogy eredményesek legyünk. A pályázatunk célja, hogy bemutassuk az épített történelmi örökségünket. Nagykároly a gyönyörű kastélyával pályázik, mi pedig a 600 éves Gyulai Vár kiállításának a megújításával. A Gyulai Vár, a valamikori Magyar Királyság egyetlen épen maradt gótikus sík vidéki erődítménye, amely egyedi reneszánsz térsorral rendelkezik, melyben szeretnénk egy új kiállítást megvalósítani, digitális felületek, interaktív módszerek igénybe vételével. Nagykároly városával kötött barátságon felül, Gyula város vonzatában ez lenne a hozománya a sikeres pályázásnak”- mondta.
Gyula városa, a nemzetiségek együttélésének ékes példája
Dr. Görgényi Ernő egy olyan határ menti magyarországi városból érkezett Nagykárolyba, ahol a nemzetiségek békés és példaértékű együttélése tapasztalható. A gyulai polgármester meglepődött azon, hogy Nagykárolyban, amely többségében még mindig magyarok által lakott város, sehol nincs kihelyezve a magyar zászló.
„Nagyon szép a Károlyi-kastély, lenyűgöző a hozzá tartozó környezet, azonban igencsak elszomorított, hogy egy ősi, magyar arisztokrata család kastélyában járva, nem találjuk meg sehol a magyar zászlót. Ez nehezen érthető számomra, hiszen nálunk, Gyulán a népszámlálási adatok alapján, a lakosság 3 százaléka vallotta magát román nemzetiségűnek és a közösség szabadon használhatja Románia zászlaját úgy a közintézményeken, mint a közterületeken. Senkinek nem jut eszébe emiatt kifogást emelni nálunk, így nagyon furcsa számomra, hogy fordított esetben, a magyar lobogó kihelyezése a XXI. században ez tiltott dolognak számítson egy romániai városban”- fejtette ki álláspontját a magyarországi elöljáró. ( Megj. Gyula városában három évszázada élnek együtt békében a románok, a németek és a magyarok.)
Tőtös Tímea
