A jövőbelátás lehetőségei

Mert a filozófia az eddig kidolgozott elméleteket elemezve segít a jövőbelátásban, amire nagy szükség van, mert nem évtizedekre, de évekre, hónapokra előretekintve sem lehet elképzelni, milyen érdekektől vezérelve, milyen célok irányába halad a világ.

A tudományos és a műszaki fejlődés nagyon sok pozitív és negatív változást hozott magával. Bonyolult és ellentmondásos volt a történelemnek ez a szakasza. A tudomány fejlődése, a technológiai vívmányok megkönnyítették, bizonyos szempontokból megnehezítették az emberek életét. Korlátlan lehetőségek nyíltak azok számára, akik képesek voltak az adott lehetőségek kihasználására.

Ebben az időszakban Európa sokat veszített értékeiből, vezető szerepéből, miután a gazdasági hatalom megszerzéséért — vagy akár a már létező megtartásáért — a szellemi és a kulturális élet is lényegesen átalakult, és más mércéknek megfelelően kapott szerepet. Elérkezett a globalizáció, azaz a pénz uralmának a kora. Ez hamar oda vezetett, hogy felhígult a civilizáció, jelentéktelenné vált az erkölcs, megszűnőben van a vallásgyakorlás, kihalóban van a nemzeti érzés, meglazultak a családi kötelékek…, közben a hagyományos értékeket felváltja az amerikai életstílus, az ősök helyett a celebek válnak példaképekké…

Felvetődik a kérdés: milyen örökségre épül a jövő? Kutatók szerint egyre több előre nem látható tényező lesz a meghatározó. Mivel ezek ismeretlenek, a gyökereik már ott vannak a hétköznapjainkban, és hajtják az ágaikat, melyekhez majd kénytelenek leszünk igazodni. Ezek a hajtások minden eddigieknél bonyolultabb, áttekinthetetlenebb, kiküszöbölhetetlenebb, változékonyabb hatással lesznek majd közösségi és személyes életünkre.

Márton mégis keresi a jövőbelátás lehetőségeit. Ő legjobban a mesterséges intelligencia elterjedésének és használatának a következményeitől tart. Kevesebb munkaerőre lesz szükség, akik nagy részét távmunkában foglalkoztatják majd. A távmunka már most is elég gyakori. Vannak olyan ismerősei, akik szatmáriaknak vallják magukat, de évek óta Magyarországon élnek, és brit vagy más nyugati országban működő cégnek végeznek távmunkát. Nem mondanak le az itteni kötődéseikről, mert néha szükség van a szülők és a nagyszülők segítségére, ide mindig vissza lehet jönni, de úgy gondolják, hogy a nagyvárosokban jobban el tudják tölteni az egyre kevesebb szabadidejüket. Hamar rádöbbennek a munkavállalók, hogy az aránylag jól fizető nyugati munkaadó igyekszik minél többet kicsavarni a munkavállalóból. Márton is most kezdi megérteni, hogy nincs szüksége ennek a kornak a filozófiára és mindenfajta gondolkodóra, a világ sorsának irányítói eldöntötték már, hogy kik kell helyettünk gondolkozzanak, a világot pedig úgy irányítják, hogy lehetőségünk se legyen ellentmondani. A más országokban jobb életet remélők is megtapasztalják, hogy ott sokkal több a kihívás, de az illúziók hamar elvesznek. A nagy műszaki felfedezések mindenhova eljutnak, mert eladók, az életminőség is kiegyensúlyozódik mindenhol, amiben a Nyugat elöl jár — ez a lemaradás is szűkül a negatívumok terén —, viszont valamilyen kritériumok alapján mégis eldöntik az emberek, hogy hol választják ki a lakhelyüket.

Márton igyekszik előre tekinteni és megfejteni, milyen szintre emelkedik a technika, mire a mai gyerekekből felnőttek lesznek. Most úgy tűnik, hogy a fő hangsúly az anyagiakra helyeződik, de Márton számára elképelhetetlen, hogy szellemi, érzelmi és lelki élet nélkül élhető marad a társadalom. Elképzelhetetlen, hogy a messzire vágyó emberekben ne maradjon meg a hazavágyódás érzése. Sokan mondják, hogy a hely, ahol biztosított a jólét és a jóllét, otthont is adhat, de mi lesz, ha a jólét és a jóllét megszűnik?

Elek György