„A himnusz nemzetünk közös imádsága”

Ismét megtelt a kicsiny sződemeteri református közösség évszázados temploma vasárnap délután. Az ünnepi istentiszteleten ft. Bogdán Szabolcs, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nemrég megválasztott püspöke tartott prédikációt. Amint azt a tiszteletes a hallgatóság számára kifejtette, a himnusz nemzetünk közös imádsága, minden magyar számára egyformán drága, éljen az bárhol a nagyvilágon. „Boldogság tölti el szívünket, lelkünket, valahányszor elhagyják ajkainkat a himnusz szavai. Ugyanis nem egy indulószerű himnusz a mienk, hanem egy meghitt imádság, és a keresztény hívő ember életének fontos része az ima” – hangzott el a püspöki prédikációban.

A himnusz összeköt
Az egyházi szertartást követően az ünnepi köszöntők rendjén Várnai Szabolcs, Magyarország kolozsvári konzulja szólt az egybegyűltekhez. A diplomata elmondta, a himnusz a vészterhes időkben és a béke idején is összekovácsol minket, magyarokat. „Elég csak arra gondolnunk, hogy minden fontos sportesemény vagy más rendezvény alkalmával elhangzik az az imádság, amelyet a magyarok közös megegyezéssel a himnuszuknak tekintenek és éreznek. Ez a vers az összetartozás jelképe, a nemzeti összetartozásé. Belső örömöt ad, amikor énekeljük, közösen imádkozzuk. Kiemelten fontos, hogy ezt az érzést az utódainknak is örökül adjuk” – fogalmazott a kolozsvári konzul.
Nagy Szabolcs, a szatmári RMDSZ parlamenti képviselője ünnepi hozzászólásában arról beszélt, hogy az ezereves keresztény tartásunk a 200 éve letisztázott himnuszunkban is fellelhető, és az összefogásra, együttgondolkodásra sarkall. Marian Gheorghe, Sződemeter polgármestere szívélyesen üdvözölte a hazai és magyarországi vendégeket, és megköszönte nekik, hogy elviszik a település hírét a nagyvilágba.
Végh Balázs Béla irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár előadásában irodalomtörténeti kontextusba helyezte a himnuszt, és párhuzamot vont a költemény és Vörösmarty Szózata között. „Kölcsey nem érhette meg, hogy nemzeti himnusszá legyen költeménye, ugyanis csak halála után zenésítették meg azt, és vált általánosan elfogadottá. A Szózat hamarabb betöltötte ezt a szerepet” – fogalmazott az irodalomtudós.

Saját zászló a leányegyházközségnek
A templomi ünnepség a Sződemeteri Református Leányegyházközség zászlajának ünnepélyes átadásával zárult. Dr Kis Boáz lelkipásztor, a Magyar Népfőiskolai Kollégium ügyvezető elnöke és a jelképeket tervező Pécsi L. Dániel közösen adták át a zászlót Pakulár István házigazda-lelkipásztornak. A jelképet, amely a szószék mellett kapott helyet, ft. Bogdán Szabolcs református püspök áldotta meg. A tervező szerint nem csak nyelvében, de jelképeiben is él a nemzet. Pécsi 25 éve alkot jelképeket Karpát-medence-szerte. Az utóbbi időszak legnagyobb megvalósítása, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 233 közösségnek tetvezett jelképeket. Ennek a projektnek az utolsó darabja a most átadott.

Szószéket és padokat kapott a templom
Az ünnepség végén az is lehangzott, hogy a nemrég felállított szószék a hajdúnánási testvérgyülekezet ajándékaként került a sződemeteri templomba. Az eseményen jelen lévő Papp Csaba révi (Bihar megye) lelkipásztor pedig arról beszélt, hogy a náluk lecserélt templomi bútorzatból a padokat ide ajándékozták, ugyanis azt szerették volna, ha továbbra is templomi szolgálatot töltenének be. „Mivel teljesen lecseréltük a révi templom bútorzatát, azt szerettük volna, ha a régiek ismét templomba kerülnének. Már el is szállították őket ide, Sződemeterre” – mesélte a lelkész. Pakulár elmondta, a padokat lecsiszolják, átfestik kékre, majd behelyezik a most még szinte üres istenházába, amelynek régi padjai már menthetetlenek voltak. Ezzel véget is ér a sződemeteri műemléktemplom teljes felújítása.
A vasárnapi ünnepség zárómomentumaként a Kölcsey-szobor előtt a helyi és pelekeszi gyerekek a költő két megzenésített versét énekelték el Dakó Renáta magyartanár vezetésével, majd koszorúzás következett.
Az ünneplők a Kölcsey Ferenc Egyházi és Kulturális Központban megtekinthették Tóth István nagyváradi fotóművész Sződemeter üzenete című tárlatát is.

Végh Balázs