A csodát termő fa - erdélyi szász népmesék Budapesten

A Budapesti Ünnepi Könyvhéten mutatták be az erdélyi szász népmesék gyűjteményét Veres István újságíró fordításában.

Múlt hét végén adott otthont a 87. Ünnepi Könyvhétnek és a 15. Gyermekkönyvnapoknak a budapesti Vörösmarty tér – nyolc és fél évtizedes hagyományának megfelelően, a a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szervezésében. A budapesti központi helyszínen, a Vörösmarty téren és a térbe torkolló utcákban 147 pavilonban több mint kétszáz magyarországi és határon túli kiadó mutatta be és árusította könyveit, s a rendezvényre a kiadók közel 350, kizárólag magyar szerzők művének új kiadását időzítették. S bár a különleges hangulatú forgatagban valószínűleg több szatmári is megfordult, nézelődött, vásárolgatott, Veres István újságíró és műfordító most valami egészen másért volt ott – a Pont Kiadó gondozásában megjelent, A csodát termő fa című könyvét dedikálta, ugyanis a könyvben szereplő erdélyi szász népmeséket ő fordította magyarra. „A királylány arra kérte a királyt, hogy építtessen neki az országút mellé egy fogadót. Amikor a ház elkészült, a lány beköltözött, és azt íratta fel a cégtáblára: Itt senki sem kaphat pénzért szállást, de aki elmeséli élete történetét, azt szívesen fogadják, és bőségesen ellátják étellel, itallal. Híre ment a dolognak, és utazók egész serege mesélte el az életét a szíveslátás fejében. Az erdélyi szász Josef Haltrich mintha ebben a csodálatos fogadóban gyűjtötte volna népe meséit – a varázslatos gyűjtemény meséiből Veres István fordításában válogattunk.” – olvasható a kiadó ajánlásában. S tegyük hozzá, Veres István nem először „vetemedett” ilyesmire, hiszen 2007–ben A hattyúleány kötetben már a magyar gyermekek kezébe adott egy csokorra való szász népmesefordítást. A most napvilágot látott, 64 oldalas meséskönyv azonban nem csak a gyermekek számára, hanem az apróságok közreműködésével is készült – Kárpát–medencei gyerkőcök rajzai illusztrálják.

Szabó Kinga Mária