A beszédhiba javítható szakszerű segítséggel

A gyermekek körében az egyik leggyakoribb probléma a beszéd fejlődése során felmerülő szabálytalanság. Az egyik legismertebb, legfeltűnőbb beszédzavar a dadogás. Október 22-e volt a dadogás elfogadásának nemzetközi napja. Probléma esetén forduljanak szakemberhez!

Minden szülő rémálma, hogy valamilyen probléma merül fel a csemetéje fejlődése során, ezért két dolog gyakori: vagy túl sokszor viszik kontrollvizsgálatokra a különböző szakemberekhez, vagy pedig struccpolitikát folytatva homokba dugják a fejüket, azaz semmilyen problémával nem hajlandóak szembenézni, „majd kinövi” szlogennel élik életüket. A gyermekek körében az egyik leggyakoribb probléma a beszéd fejlődése során felmerülő szabálytalanság, s az egyik legismertebb, legfeltűnőbb beszédzavar a dadogás. Október 22-e volt a dadogás elfogadásának nemzetközi napja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a dadogás „a beszéd ritmusának zavara, amikor is az ember pontosan tudja, hogy mit akar mondani, de a hangok akaratlan ismétlése, elnyújtása vagy elakadása miatt nehezen tudja azt elmondani”. Az emberiség történetének kezdetétől ismert dadogás kultúrától és nyelvtől független jelenség, és az esetek 80 százalékában felnőttkorra elmúlik. A világon a gyermekek öt, a felnőtteknek viszont csak egy százaléka, körülbelül 70 millió ember dadog. A gyermekek nyolcvan százalékánál előforduló élettani dadogás tünetei 2–3 éves korban lépnek fel, amikor a beszédfejlődés a mondatokban való kifejezésnél tart. Oka lehet, hogy a kicsi gyorsabban szeretne beszélni, mint ahogyan azt motorosan képes kivitelezni. A szókincs fejletlensége is kiváltó tényező: a gyermek nem tudja aktivizálni a megfelelő szót, ezért ismételgeti az utolsót. A gyermek szűkebb és tágabb környezetének viszonyulása döntő fontosságú. Ő ugyanis nem veszi észre a megakadásait, a környezete hívja fel rá a figyelmét. Ha többször rászólnak vagy javítgatják, akkor egyre görcsösebben fog ügyelni a beszédére, és előbb-utóbb ténylegesen dadogóvá válik. Viselkedésünkkel, hozzáállásunkkal tehát megelőzhetjük, illetve elmélyíthetjük az igazi dadogást. Az élettani dadogás a beszédelsajátítási folyamat velejárójának tekinthető. Természetes körülmények között mintegy 6–9 hónap alatt lezajlik, és magától elmúlik. Ha mégsem, kialakul a valódi dadogás, amelyet kezelni kell. A hang-, szótag- és szóismétlések gyakoribbá válnak, az ún. nehéz hangokkal kezdődő szavak kiejtését elkerüli, illetve helyettesíti más szavakkal, nem szívesen beszél, és megjelennek a másodlagos tünetek, szorongó lesz vagy éppen agresszív a beszédbeli nehézségei miatt érzett frusztrációja okán. A szakemberek azt javasolják a szülőknek, hogy ha különösebb tünetet észlelnek gyermekük beszédén, mihamarabb forduljanak szakemberhez. Szatmárnémetiben több logopédus is dolgozik, akik magánrendelőkben vagy intézményesített keretek között a Boldog Scheffler János Központban vagy a Szatmári Egyházmegyei Caritas Szervezet Szent József Rehabilitációs Központban foglalkoznak a beszédhibás gyerekekkel. „A dadogásnak a legtöbb esetben érzelmi háttere is van, így a pszichológia kihagyhatatlan egy terápia esetén, hiszen először is el kell fogadni a dadogást. Sokszor az tapasztalható, hogy kialakul egy ördögi körforgás. A gyerek dadog, ezért pedig szorong, majd pedig a szorongás miatt is dadoghat, de ha elfogadja azt, hogy dadog, akkor már nemcsak a szorongás minimalizálódik, hanem a dadogás is. Hosszú és kitartó munkával, különféle gyakorlatokkal természetesen nagyon jó eredményeket érhet el bárki, a lényeg az, hogy minél hamarabb szakemberhez forduljanak” — mutatott rá Silaghi Paula, a Boldog Scheffler János Központ pszichológus logopédusa.