4. hullám: felért egy humanitárius katasztrófával

Azért, hogy minél több hazai lakoshoz eljuthassanak a hiteles információk, a román köztelevízióban tartott kerekasztal-beszélgetést a Román Orvosi Kamara, melynek keretében az egészségügyi rendszer ötödik hullámra való felkészültségéről, a krónikus betegek helyzetéről, a háziorvosokat érintő kihívásokról is szó esett.
Dr. Daniel Coriu, a kamara elnöke szerint a koronavírus-járvány utolsó, negyedik hulláma humanitárius katasztrófa volt, nagyon magas napi halálozási aránnyal, főként az oltatlanok körében. A szakember kiemelte a Covid-19 elleni védőoltás fontosságát, megjegyezve, hogy vannak olyan tanulmányok, melyek azt mutatják, hogy az mRNS-alapú vakcinák harmadik adagja az omikron variáns okozta fertőzés ellen is védelmet nyújt.
„Már van tapasztalatunk, négy hullámon túljutottunk. Az utolsó hullám katasztrófa volt, humanitárius katasztrófa. Meglehetősen magas volt a napi halálozási arányunk, és ezek a halálozások nem oltott embereknél fordultak elő. Tehát az oltás védelmet nyújtott. A Pfizer és a Moderna által napokkal ezelőtt közzétett friss adatok szerint a harmadik adag beadásával nagyobb arányban alakul ki védettség” — mondta dr. Daniel Coriu.
A Román Orvosi Kamara elnöke kifejtette, hogy a két adaggal beoltottaknak van bizonyos fokú védettségük, az emlékeztető oltás beadásával viszont „nagy a védettség mértéke”.
A szakember szerint szükség van a Covid-igazolvány nemzeti szintű bevezetésére, és megjegyezte, hogy azokban az országokban, ahol ilyen intézkedést vezettek be, a járványnak csekély hatása volt a lakosságra nézve.

Kimerültek az orvosok

Ami az újabb, ötödik járványhullám eshetőségét illeti, dr. Alida Moise, a fővárosi Prof. Dr. Dimitrie Gerota Sürgősségi Kórház intenzív terápiás orvosa és egyben igazgatója szerint az intenzív osztályok felkészültek arra az eshetőségre, ha ismét nőne a betegek száma. „Ugyanazokkal a fáradt, kimerült csapatokkal, de készen állunk a betegek ellátására, mert az aneszteziológusok, intenzív terápiás asszisztensek, tapasztalt ápolók, akik a lélegeztetésre szoruló betegeket gondozzák, nem egyik napról a másikra teremnek. De igen, készek vagyunk megfelelni az eddigi igényeknek” — mondta dr. Alida Moise.
Az intenzív terápiás orvos kihangsúlyozta, hogy az egészségügyi személyzet a kimerülés szélén áll. „Minden szakterület közül mi vagyunk a leginkább kitéve, mindig is ki voltunk téve ennek az állapotnak, akár kiégési szindrómáról, akár egyéb rendellenességek formájában megnyilvánulóról legyen szó. Nyilván nagyon nehéz az intenzíven, sok a szenvedés, közel a halál. Sajnos ebben az időszakban a betegek fiatalok voltak, a szenvedés, a levegőhiány még nekünk is látványos volt, akik már hozzászoktunk ehhez” — magyarázta.

Késett a diagnózis

A járvány okozta nehézségek a daganatos betegek diagnosztizálását is megnehezítette, bár abban az időszakban, amikor a kórházakban bonyolultak voltak a dolgok, az ország nagy onkológiai központjai szinte teljes kapacitással dolgoztak — mondta prof. dr. Gabriel Dimofte, a Jászvásári Regionális Onkológiai Intézet orvos igazgatója. Elmondta, hogy sok páciens félt orvoshoz fordulni, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy rengeteg rosszindulatú daganatos beteg csak a kór rendkívül előrehaladott stádiumában került orvoshoz, amikorra már lehetetlenné vált a gyógyítás.

Az alapellátás problémái

A kerekasztal-beszélgetésen dr. Călin Bumbuluţ, a Román Orvosi Kamara alelnöke, a szatmári kamara és a háziorvosi szövetség elnöke a hazai egészségügyi alapellátás legfontosabb problémáira is felhívta a figyelmet.
Az egyik legnagyobb gond a háziorvosok átlagéletkora: Romániában a családorvosok csaknem fele 60 éven felüli. A pontos adat szerint 47,5 százalékuk 60 évnél idősebb, ám a szakember szerint ez tovább nőhet, sőt, akár meg is haladhatja az 50 százalékot, amint az Országos Egészségbiztosító Pénztár összesíti az adatokat. Azt is hozzátette, hogy csupán az elmúlt három év alatt a 65 és 70 év közötti orvosok száma megkétszereződött, és arányuk elérte a 17,5 százalékot. Ami viszont a leginkább ijesztő: a hazai családorvosok alig 1,5 százaléka 35 év alatti — tette hozzá. „Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a háziorvosok fiatalítása vagy a nyugdíjba vonulók helyettesítése jelen pillanatban illúzió” — közölte Bumbuluţ doktor.
Egy másik nagy probléma a szakember szerint a háziorvosok egyre csökkenő száma. „A szakág fénykorában, mintegy 10 évvel ezelőtt több mint 12 500 rendelő állt szerződésben az egészségbiztosító pénztárral, jelenleg a számuk valahol 10 700 körül van, és a csökkenő tendencia továbbra is fennáll” — magyarázta az országos kamara alelnöke.
Ami viszont a legnagyobb gond a szakember szerint, az nem más, mint a rendszer alulfinanszírozottsága, ami az elmúlt két évben, a koronavírus-járvány kirobbanása óta csak felerősödött. A háziorvosi rendelők működéséhez szükséges alapvető dolgok nagy részének beszerzése is saját pénzből valósult meg, szinte a közigazgatás, a biztosító, az állam vagy egyéb képviseleti szervek támogatása nélkül — mondta az alelnök.